A feledékenység lehet akár a jól működő agy jele is!

2019.04.02

Köztudatban él az az elképzelés, hogy az emberek, akik kisujjból kirázzák az iskolai tanulmányaik összes részletét, bizony kimagasló intelligencia birtokosai. Azonban a Torontói Egyetem kutatása bizonyítja, hogy az emlékező képesség és intelligencia nem minden esetben jár együtt. Sőt! A tökéletes memória nagyon is túlértékelt tulajdonság, mert az emlékek felejtése, szelektálása kifejezetten fontos lehet számunkra.

Mindenre emlékezni egyet jelent azzal, hogy egyenlő súllyal tekintünk olyan információkra, amelyek fontosak számunkra, és olyanokra is, amelyek haszontalanok életünk szervezése szempontjából. A felejtés fontos eszköze annak, hogy csak azokat az eseményeket, adatokat tároljuk a memóriánkban, amelyek lényegesek. A 2018-as kutatás vezetője, Blake Richards szerint a memória fő feladata, hogy döntést és cselekvést igénylő helyzetekben optimálisan legyünk képesek mozgósítani a tudásunkat. Épp emiatt, ha túl sok adat van a fejünkben, az nehezítheti a felidézést.

Gondoljunk erre úgy, mintha az agyunk egy nagy zsák lenne, és az abban tárolt információk közül a kezünkkel kellene kikeresnünk a legmegfelelőbbet, mikor egy kérdésre kell válaszolnunk, vagy döntenünk kell. Abban az esetben, ha a zsákunk csordultig van tömve lényegtelen elemekkel, sokkal nehezebben keressük meg a számunka szükséges összetevőket. Így működik nagyvonalakban a memóriánk is, amikor végig kell futtatnia az összes benne tárolt adatot, hogy kiválaszthassa a helyzet által megkívánt emléket.

Egy átlagos agy úgy működik, hogy elfelejt vagy perifériára tesz minden olyan emléket, amelyre nincs szüksége. Így például egy matematikus, akinek nincs a távlati elképzelései között a verselemzés, csak nagyon kis eséllyel fogja tárolni azt, hogy mi pontosan a jambikus verselés, mert szinte 100 százalékig biztos abban, hogy sohasem fogja Arkhilokhosz, ókori görög költő verseit elemezni. Pont erre világított rá az a TV-s műsor, amely felnőtt, képzett, okos embereket vetett össze ötödik osztályos tanulókkal, ahol nem meglepő módon a felnőttek általában nem voltak képesek vetekedni a kisiskolások tudásával. De vajon ez minősítette bármennyire is a felnőtteket? A Torontói Egyetem kutatása bizonyítja, hogy nem. Ugyanis nem a "mindent tudás" határozza meg egy ember sikeres működését, hanem az alkalmazkodási képessége, amely annyiból áll, mint jól használni az épp szükséges tudását, a rendelkezésére álló információkat.

(Tehát, ha néha-néha elfelejtünk részleteket, az valójában az egészséges memória jele, de fontos hangsúlyozni, hogy a gyakran elfelejtett, fontos dolgok és memóriazavarok már foglakozást és kivizsgálást is igényelhetnek.)

Megjelenés: 7köznapi pszichológia