10 + 1 dolog a nevetésről

2019.06.16

A nevetés úgy működik, mint a drog: elhiteti velünk, hogy boldogok vagyunk, mert a világ jó és érdemes benne élni. Persze nevetni nem csak azért érdemes, hogy hangulatunkat pozitív irányba megváltoztassuk, hanem számos egyéb, jótékony hatása miatt is. Nevetni nem csak jó érzés, hanem kell is, mert:

Jót tesz a testednek!

1. A nevetés harcol a szív- és érrendszeri problémák ellen

Amikor egy jóízűt hahotázunk, jobban érezzük magunkat. A nevetés által a világ legtermészetesebb gyógymódját alkalmazzuk az egészségünk fenntartása érdekében. Csak nem tudatosan. Vegyük például a stressz okozta károk visszafordításában betöltött szerepét. Feszült helyzetben testünk olyan hormonokat termel (pl. adrenalin és a noradrenalin), melyek hatására az ereink összehúzódnak és vérnyomásunk emelkedik, amely hosszútávon kardiovaszkuláris megbetegedéshez vezethet. Egy kutatásban azt tapasztalták, hogy a nevetés jelentősen befolyásolja az erek állapotát, és javítja azok rugalmasságát, így már egy egyszeri alkalom után, közvetlenül egy 15 perces kacagtató filmjelenetet követően is az átlagosnál 22%-al hamarabb nyerik vissza az erek eredeti alakjukat, ami nagyon fontos a jó kardiovaszkuláris állapot fenntartásához.

2. A nevetés erősíti az immunrendszert

Egy kutatásban, ahol a résztvevőkkel egy órás, megnevettető filmet nézettek, azt találták, hogy a kísérleti alanyok szervezetében megemelkedett az úgynevezett természetes ölősejtek (NK sejtek) száma.Ezeknek a sejteknek a szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni, ugyanis ezek azok, amik felkutatják és megsemmisítik a számunkra káros vagy hibás (pl. daganatos) sejteket. Így, szervezetük és egészégünk szempontjából elhanyagolhatatlan az NK sejtek működése.

3. Csökkenti a stresszt és a szorongást

Kutatások bizonyítják, hogy mikor egy humoros filmet vagy videót nézünk, a stresszhormonnak is nevezett kortizol szintje több mint felére csökken le szervezetünkben. Ez azt bizonyítja, hogy a nevetés, jókedv hozzájárul a testet jócskán rombolni képes stressz mértékének csökkentéséhez.

Tudtad?

A közhiedelem szerint valakinek vagy van, vagy nincs humora. Nos, ez tévedés. Humora mindenkinek van, de kérdés, hogy mennyire fejlett az érzéke hozzá. Nevetni és viccelődni meg lehet tanulni. Például, ha valaki sokat mozog vicces emberek között, vagy gyakran néz stand-up műsorokat, az agya automatikusan arra törekszik, hogy azokat a témákon, amelyeken mások nevetnek, megértse. Így lényegében, mint a nyelvtanulás esetében is, a humor elsajátítható, csak keresni kell hozzá a megfelelő környezetet.

4. Fájdalomcsillapító és feszültségoldó

Szintén humoros filmet nézetett az a kutatócsoport, akik egy órás nevetés után a kísérletben résztvevő személyek fájdalomtűrésének emelkedését találta. Úgy tűnik, hogy a nevetés olyan összetett kémiai változásokat okoz a szervezetben, amely hatására mind a stresszt, mint a fájdalmat képesek vagyunk jobban tolerálni. Nevetés hatására nő az endorfin-szint a testünkben, amelyet - bár boldogsághormonnak is neveznek -, nem csak a jókedvet növeli, hanem hozzájárul a magasabb fájdalomtűréshez is.

Tudtad?

Sokszor mondják, hogy a nevetés annyira jót tesz nekünk, hogy receptre kellene felírni. Talán furcsán hangzik, de a humor és jókedv megmozgatására létezik nevetésterápia és nevetés meditáció is. Az 1-4 pontok már önmagukban indokolttá tehetik ezt a szokatlan gyógyítást, ugyanis nem csak a betegségek megelőzésében, hanem a nevetés egy elhúzódó betegségben szenvedőnek is sokat segíthet a gyógyulásban és a mentális egészsége megőrzésében.

Mert jót tesz a lelkednek!

5. Nincs felesleges nevetés

"Erőltess mosolyt a szádra!"- Hallottuk már páran biztosan ezt az utasítást. Egy nehéz helyzetben talán azt gondolnánk, hogy felesleges jókedvet erőltetnünk, de meglepő módon ez nem így van. Két különböző, nagyon kreatív kísérletben is jól kimutatták, hogy már akkor is, ha "műmosolygunk", már pozitívabban látjuk a világot. Az első kutatásban a résztvevőknek filmet kellett nézniük. Az első csoport tagjainak egy pálcikát kell tartaniuk hosszú ideig vízszintesen a szájukban, így a mosolygáshoz hasonló mimikára kényszerült az arcuk, míg a másik csoport nem kapott ceruzát. A film végén, a mesterségesen mosolygó emberek szignifikánsan jobbnak értékelték a filmet, mint a semleges csoport. A másik kutatásban szöveget olvastattak a résztvevőkkel. Az egyik írás tele volt ü-betűvel, amely kiejtésekor szomorú mimika keletkezik, a másikban nem volt egy darab ü-betű sem. Az eredmények azt mutatták, hogy az első csoport, azaz a tudtán kívül szomorúbb emberek negatívabban értékelték a felolvasott szöveget, kedvük negatív irányban változott.

Ezek a leleményes kutatások arra ösztönöznek, hogy mosolyogjunk minél többet, még akkor is (vagy pont akkor), amikor sötétebben látjuk a világot.

Tudtad?

A nevetés izommunka: több mint 400 izmot mozgat meg, miközben serkenti a szervezet oxigén-ellátását.

6. Nevetés után kreatívabbak vagyunk

Neurológusok teljesen véletlenül fedezték fel, hogy nevetés közben a két agyféltekénk kommunikál egymással. Hogy miért olyan jó ez nekünk? Amikor egy kiadósat kacagunk, agyunk egy kreatív szinten kezd működni. Ezért van az, hogy sokszor egy derűs pillanat után egycsapásra képesek vagyunk megoldani problémákat, rájövünk egy probléma kulcsára. És ha ezt nézzük, felmerülhet bennünk, hogy jókedélyű emberek miért képesek olyan jól venni az akadályokat.

7. Nevetőgörcs normális

Biztosan mindenkivel előfordult már olyan, hogy akkor tört rá a csillapíthatatlan nevetés, amikor az nem illett oda, nem volt helyénvaló. Például esküvői ceremónián, amikor a pap más nevet mond az egybekelőknek, vagy fontos, hivatalos találkozón, amikor a legkomolyabb arcunkat kell mutatnunk. A nevetőgörcs teljesen normális reakciója a stresszben úszó szervezetünknek. Ilyenkor az történik, hogy a fontos, kivételes esemény okozta feszültség valahol utat szeretne törni bennünk, amire egy fékeveszett hahotázás tökéletes eszköz. Abbahagyni a kacagást pedig azért nem vagyunk képesek, mert a nevetést szabályozó agyi mechanizmusok nagyon erős, öngerjesztő izgalmi állapotba kerülnek, és a gátló funkciók képtelenek visszafogni a zabolátlan gazdájukat.

Tudtad?

Létezik kóros nevetés is, ami általában a nevetést gátló sejtek sérülése miatt alakul ki. Ez a nevetés könnyen feltűnhet a környezetnek, ugyanis az oda nem illő helyzetekben kacarászó személy arca örömtelen, beszéde mellőzi a humort, és amilyen rohamszerűen érkezik a nevetés, pont olyan hirtelen marad abba. Érdekes, de a legkevésbé derűs történet, hogy a leghosszabb, patológiás nevetőgörcs egészen húsz évig tartott. Az érintett személy csak álmában nem nevetett, de ébren a legkisebb inger is nevetőreakciót váltott ki belőle, miközben a viselkedésével ellentétben mély szomorúságot élt meg belül.

8. A humort gyerekkorból hozzuk

Bizonyos szituációkra nevetéssel reagálunk, de a humorérzéknek nincs saját génje (legalábbis nem tudunk róla), hanem otthon tanuljuk el. Egy gyerek ösztönösen azt figyeli, hogy egy-egy helyzetben a szülei hogyan reagálnak, a feszültséget miképp dolgozzák fel, és együtt nevet a szüleivel. Tehát, aki temperamentumos, sokat derülő családban nő fel, könnyedén nyúl a humorhoz, mint eszközhöz. Ha szülő vagy, akkor légy tekintettel arra, hogy gyermeked mindent tőled tanul: a humorát és vele a megküzdését is!

9. A humor rugalmas gondolkodást eredményez

Azok, akik humor nélkül élik az életüket, általában merevebb gondolkodású, rugalmatlan emberek, akik nem csak helyzeteket, de más embereket is nehezebben fogadnak el. Elfogadóvá és empatikussá tesz minket a humor, mivel szélesebb skálán mozgat meg minket, és mások vicceire is flexibilisen kell reagálnunk ahhoz, hogy egy hullámhosszra kerülve, együtt nevessünk vele.

Tudtad?

Humor és ész

Ahhoz, hogy megértsük a viccet (kutatások szerint), jó problémamegoldó-képességgel kell rendelkezünk, szükséges még a hosszú távú memóriánkban tárolt tudás, jó intellektus, emellett a jó verbális és vizuális képességek sem elhanyagolhatók. Elmondhatjuk tehát, hogy a jó humorú emberek nagy valószínűséggel magas értelmi színvonalúak is egyben.

10. A humor egy szelep

Ha megnézünk egy stand-up comedy műsort, feltűnhet, hogy az aktuális politikai rendszer és az élen álló politikusok kritizálása, nevetséges karakterré formálása általános jelenség. A humor ugyanis egy olyan szelep, amelyen keresztül a feszültség a nevetés közvetítésével távozik belőlünk.Nem hiába, hogy a nagy Hofi Géza, aki kabaréjában rendszerint még Kádár Jánost is kifigurázta, akadálymentesen, sőt támogatással szórakoztathatta az embereket, ugyanis a nevetés megadta azt a csöppnyi megkönnyebbülést a hallgatóságnak, amelyet már elégtételnek élt meg az elnyomó rendszerrel kapcsolatban.

+1 A nevetés ragadós

Agyunkban léteznek olyan idegsejtek, amelyek a környezetünk mimikájára reagálnak, ezek a tükörneuronok. Ha valaki mosolyog vagy nevet a közelünkben, könnyedén elkaphat minket is a jókedv. A nevetés tehát ragadóssá válhat, így minél többen nevetnek a világban, annál többen fognak a jövőben.

A cikk megjelent itt: www. 7koznapi.hu

Forrás:

  • https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6125057/
  • https://www.psychologicalscience.org/observer/the-science-of-humor-is-no-laughing-matter
  • https://laughternetwork.wordpress.com/
  • Bagdy Emőke, Pap János - Ma még nem nevettem