Munkahelyi pszichoterror - mobbing

2019.03.09

BULLYINGRÓL talán már sokan hallottak, ugyanis a gyerekek és fiatalok körében gyakran előforduló jelenség a mások célzott megalázása, kiközösítése, pszichés/lelki/testi bántalmazása. A bullyingra egyre érzékenyebb a társadalom, szülőként és felnőttként igyekszünk megóvni a gyerekeket attól az élménytől, hogy áldozattá váljanak, mert nincs is annál rosszabb érzés, mint nem teljes jogú, egyenlő emberként létezni a kortársaink között.

De ki védi meg azokat, akik a felnőttek világában csöppennek az áldozat szerepébe? Érdekes módon alig ismert jelenség a MOBBING, amely a fentiekhez hasonlóan egy ember módszeres terrorizálása, csak itt nem gyerekek, hanem felnőttek az elkövetők és áldozatok is, nem az iskolaudvar ad teret a bántalmazásra, hanem a biztonságosnak tűnő munkahely. (Mobbing ritkán használatos az iskolai zaklatások megnevezésére is, amennyiben az iskolát, mint munkahelyet értelmezik.)

Mobbingról akkor beszélünk, ha egy személyt munkahelyén rendszeresen érik fizikai vagy mentális sérülések. Az elkövető lehet egy vagy több személy is, és a pszichoterror hátterében legtöbbször irigység, féltékenység, személyes ellenszenv húzódik meg. A mobbingnak sokféle formája lehet. Pletykák, kiközösítések, agresszió, szidás, állandó becsmérlés, kirúgással fenyegetés és még sorolhatnánk tovább, mert minden olyan mozzanat mobbingnak minősül, amely rendszeresen negatív közérzetet idéz elő egy dolgozóban, folyamatosak, és megakadályozzák az áldozatot abban, hogy kiegyensúlyozottan, nyugalomban dolgozhasson.

Magától értetődő, hogy a fenti sorokat olvasva legtöbbünknek a főnök-beosztott nexus jut elsőre eszünkbe, ugyanakkor a mobbing az esetek 40 százalékában érkezik a vezető irányából. A zaklatások többi részében több kolléga egy ellen való összefogása fordul elő. Legritkábban, de még mindig az estek 20%-ában egy kolléga károsít közvetlenül egy másikat. Utóbbi azért fordulhat elő kevesebb alkalommal, mivel a munkatársak közbelépése az egyik legjobb lehetőség a mobbing megakadályozására.

A mobbing különösen gyakori olyan munkahelyeken, ahol erős a hierarchiai szerveződés. A nyitott struktúrájú szervezetekben alig találkozunk mobbinggal, s ennek oka feltehetően az egyenrangúság elismerése, amely csökkenti az alárendelés lehetőségét. Minél erősebb a rivalizálás egy rendszerben, annál könnyebben fordulnak egymás ellen a dolgozók.

Az áldozatok:
Szakértők szerint leggyakrabban a nőket, a 25 év alattiakat és 50 év felettieket éri pszichés zaklatás a munkahelyen. Különösen sérülékenyek azok, akik önértékelése alacsony, érzelmileg labilisak, szociális készségeik gyengébbek.
Az elkövetők:
Kutatások azt bizonyítják, hogy a bántalmazók között nagyon gyakoriak a nárcisztikus személyiségvonások. Szintén növeli a mobbingra való hajlamot a versengés és a pozíció féltése

És, hogy miért fontos a mobbinggal foglalkoznunk?

Időnk nagy részét a munkahelyünkön töltjük, így hiába lennénk otthon kiegyensúlyozottak, ha hazaérve képtelenek vagyunk letenni kollégáink, főnökünk kegyetlenkedéseit. Azonban senkinek sem kötelező elviselnie napi szinten a torokszorítást, mikor átlépi a munkahelye küszöbét, nem kötelező tűrni és elfogadni a megaláztatást és az azzal járó szorongást, a feszültség okozta állandó stresszt. A munkahelyi pszichoterror egyeneságú következményei a fokozatosan megjelenő, fizikai panaszok, mint a fejfájás, hátfáját, alvászavarok, szorongás és levertség, vagy akár a pánikreakciók. Az emberi test elkezd jelezni, mikor az illető fejben még tovább tűrné a stresszt. Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne jussunk el a beletörődés szintjéig, hanem állítsuk meg a minket érő mobbingot.

Miért éri meg főnökként csökkenteni a mobbingot? Túl az igazságosság motivációján, egy vezetőnek számolnia kell azzal, hogy a stressz tudományosan igazoltan csökkenti a szervezet ellenállóképességét, és emiatt növeli a munkahelyi hiányzások számát. A rossz érzelmi állapotban lévő munkaerő rosszabbul teljesít, a kollégák közötti negatív hangulat csökkenti az együttműködés lehetőségét, és a munkatársak ahelyett, hogy egymást segítenék, inkább arra törekszenek, hogy egymást ellehetetlenítsék. Ez azonban hosszútávon fluktuációhoz és gyenge működési színvonalhoz fog vezetni.

A vezető az egyik legmeghatározóbb eleme egy rendszernek. Az általa képviselt norma rendkívül fontos egy munkahelyen. Éppen ezért egy önállótlan főnök növelheti a mobbing esélyét. Egy következetes, beosztottjaira odafigyelő, azokat meghallgató vezető azonban képes lehet teljes egészében megszüntetni az akarva-akaratlanul előforduló, munkahelyi zaklatásokat. Ha a kollégáknak nem kell rettegniük főnökük haragjától, kevésbé érzik azt, hogy egymásra kell mutogatniuk, nem kell bűnbakot keresniük, mikor valami félresiklik a munkahelyen. Ha az emberek tudják, hogy a hibáztatás, kipécézés nem nyer tapsot egy közösségben, akkor mással fogják felhívni magukra a figyelmet. Ez a jelenség pedig rámutat a társas felelősségvállalás azon oldalára, mikor kollégaként nem részesei, de szemtanúi vagyunk egy mobbingnak. Egy munkatárs nyilvános vagy privát jelzése sokat segíthet a munkahelyi zaklatás minimalizálásában.

A mobbing nem csak pszichológiai, hanem jogi megnevezés is, ami méltán vetíti előre a jelenség fontosságát és kezelési lehetőségeit is. Ha munkahelyét valaki nem érzi biztonságosnak, és mobbing áldozata, fontos, hogy segítséget kérjen, és ne maradjon egyedül a problémájával, amely idővel komoly, pszichés károkat is okozhat. A legelső lépés annak elhatározása, hogy ki akarunk lépni az áldozat szerepéből. Amennyiben kollégánk zaklatásai nehezítik meg a munkát, fontos, hogy ne kezdjünk ellentámadásba, és ne indítsunk útjára egy újabb pletykát. Akinek szükséges tudnia a munkahelyen zajló konfliktusokról, az a főnökünk. Ha éppen a közvetlen vezetőtől érkezik mobbing, a HR munkatársak megkeresése javasolt, akik feladatkörébe a konfliktusok kezelése is beletartozik. Súlyos elszenvedőként van lehetőség jogi képviselő keresésére, és jogszerű körülmények között érdemes az áthelyezést, felmondást kezdeményezni. A stressz kezelésére és a mobbing okozta kár feldolgozására célzott, terápiás lehettőségek is léteznek, így ha valaki úgy érzi, hogy szeretne segítséget igénybe venni, a pszichológus mindig jó döntés.

A munkaerő érték, amely nélkül egy cég sem képes létezni. Éppen ezért próbáljunk önmagunkra is ehhez méltóan tekinteni. Nem természetes, hogy stresszesen töltsük el a hétköznapokat, mert a fizetés nem a végtelen tűrésért, hanem becsületes munkáért jár.

Megjelent: 7köznapi pszichológiahttps://www.7koznapi.blog.hu